1. 'Azok az átkozott szomszédok...'

Itt az első rész remélem sokan elolvassátok... :) és azt is hogy teteszeni fog:D tsóók.:) 


-BASSZUS!- ordítottam fel idgesen. Felpillantottam az órára 07:05. Mivan?!? Reggel 7 óra van ezek meg itt ordibálnak meg zajolnak. Fejemet a párnám alá dugtam. Úgy hallottam, hogy a mellettünk lévő házba költpznek az új lakók. Már jó pár éve üresen állt a ház ezért számtani lehetett az új családra... Minden esetre jó első benyomást keltettek bennem. Nem hagytak aludni. Azt pedig nagyon útálom, amikor valaki, vagy valami nem hagy aludni.
 Összeszorítottam szemeimet és próbáltam kizárni a lentről jövő hangokat.. Nem sikerült.
-PAT!- ordította egy férfi. Még idegsebb lettem, pulzusom az egekben volt. Felpattantam az ágyamból odatrappoltam az ablakomhoz, kinyitottam és kiordítottam:
- KUSS LEGYEN MÁR!!- aztán bevágtam és megálltam hallgatózni. Lent egy pillanatra elcsendesült minden, majd egy elégedett mosollyal az arcomon visszabújtam pihe-puha ágyamba. Lehunytam szemeimet, nyakig betakaróztam és már majdnem visszaludtam mikor lentről vihogásokat hallottam. Újra felment bennem a pumpa és idegesen az ágyamra csaptam. Forgolódni kezdtem majd úgy döntöttem, hogy inkább felkelek. Pedig máskor 10-11 kor szoktam felkelni...
-Hülye szomszédok.- dünnyögtem idegesen. Kikászálódtam az ágyamból és bementem a fürdőszobámba. Pizsamámat ledobtam a földre és beálltam a zuhany alá. A hideg víztől libabőrös lettem. Persze élveztem, mivel kint iszonyatos hőség volt. Kanadában élek, ahol állandóan esik a hó... ígyhát az Augusztusi meleg már nagyon jól esett. Miután letusoltam kimentem törölközőben a szobámba kinyitottam az ablakomat (már elmentek a költöztető autók így VISZONYLAG csend volt...-.-) és odálltam a gardróbom elé. Végül egy fekete rövid shortot, egy fehér toppot és egy kockás inget vettem fel. Hosszú vizes, barna hajam befontam és elindultam lefelé. Apuval élek mivel anyáék elváltak mikor 6 éves voltam... Anyával nincs túl jó kapcsolatunk. Igazából nincs is semmilyen kapcsoltunk. Nem beszélünk, ő nem hív én meg ráhagyom. Ha ennyire szeret... Aput viszont nagyon szerettem, mindent elmondhattam neki, megadott nekem bármit amit akartam, de nem kényeztetett el.
 Most viszont nem volt otthon mert dolgozott. Valami cégnél volt társvezető. Többször is elmagyarázta már, hogy mit dolgozik de még mindig csak annyit sikerült megjegyeznem hogy, 'Társvezető'.  Lementem a konyhába és benéztem a hűtőbe. Kivettem egy kis tejet, egy tálba öntöttem müzlit és kanalazni kezdtem. Miközben ettem gondolkozni kezdtem.
 Hiába idegesítettek fel, mégis kíváncsi voltam arra, hogy kik az új szomszédaink. Miután befejeztem a reggelimet felmentem a szobámba. Odaálltam az ablakom elé, és lenéztem a szomszéd ház kertjébe. Egy rakás doboz volt ott, de sehol senki. Gondoltam, hogy a házban lehetnek. Úgyhogy feladtam a 'lessük meg kik az új szomszédok' akciót.. Viszont a ház egyik ablaka szemben volt az enyémmel. Nem volt felrakva függöny, ezért beláttam. Elég fiús szobának tűnt. Falai sötét kéken díszelegtek. A falon láttam egy plazma tv-t de semmi mást.
 Unalmamban leültem éjfekete zongorám elé és játszani kezdtem. Semmi célom nem volt. Most csak játszottam. Viszont két hangot leütöttem, ami eszembe juttatta az egyik kedvenc számomat. Így tovább játszottam a darabot miközben dúdoltam, Tetemmel előre-játra kezdtem ringatózni mikor felvettem a zene ritmusát. Elmosolyodtam, madj eszembe jutott a dalszöveg, s tel torokból énekelni kezdtem:
 I never thought that it'd be easy,
 Cause we're both so distant now,
 And the walls are closing in on us and we're wondering how,
 No one has a solid answer,
 But just walking in the dark,
 And you can see the look on my face, it just tears me apart.
Imádtam ezt a számot. Egy kicsit eltértem az eredeti zenétől és magasabban énekeltem e refrént:
 So we fight, 
 Through the hurt,
 And we cry and cry and cry and cry,
 And we live, 
 And we learn,
 And we try and try and try and try!
Egy másik számot kezdtem el játszani. Nem álltam le a két szám közben, szépen 'összeszőttem' a két dallamot. Már 6 éves korom óta zongorázok. Ebben találtam meg az örömömet, miután apáék elváltak...
 Everybody's laughing in my mind,
 Rumors spreading 'bout this other guy,
 Do you do what you did when you
 did with me?
 Does he love you the way I can?
 Did you forget all the plans
 that you made with me?
 'cause baby I didn't
Annyi ember csak énekli ezt a számot, anélkül, hogy értené mi van mögötte. Hogy mi az az érzés. Egy könnycsepp csordult végig arcomon. Nem töröltem le, hagytam, hogy végig fusson az arcomon. Államnál egy pillanatra megállt, majd lecseppent lábamra. Folytattam az éneklést.
 That should be me,
 Holdin' your hand,
 That should be me
 Makin' you laugh,
 That should be me,
 This is so sad,
 That should be me,
 That should be me,
 That should be me,
 Feelin' your kiss...
Mikor vége lett a számnak, felpilantottam és megláttam, hogy közönségem akadt...